Holnap kezdődik a turné. Legnagyobb szerencsémre nem tudódott ki a börtönös incidens, így teljes nyugodtsággal készültem az útra. Éppen a bőröndöm felett guggoltam és pakoltam be a ruháimat, mikor a laptopom pittyegni kezdett. Anastasia akart videóchatelni.
- Szióka! - vigyorgott barátnőm.
- Szia - köszöntem vissza.
- Megzavartalak?
- Nem, csak pakoltam. De rád mindig van időm - huppantam le az ágyra. - Milyen Barbados?
- Csodálatos! Remek az idő, egész nap csak a tengerparton lógok - nevetett. - Sajnálom, hogy nem tudok veled menni.
- Semmi baj, majd két hét múlva csatlakozol - mosolyogtam.
- Nélkülem is fergeteges leszel - kacsintott bele a kamerába. - Ezer bocsi, de most mennem kell. Valami gazdag szipirtyóval vacsorázunk - forgatta meg a szemét.
- Okés. Majd este beszélünk.
- Szeretlek és üdvözlöm a fiúkat - dobott egy puszit a kamerába, majd eltűnt.
Ana és a családja egy hete utazott el Barbados-ra, az apja üzleti tárgyalása miatt, ezért nem tud velem jönni a turnéra, pedig úgy volt megbeszélve. Persze, nem hibáztatom, mivel nem ő tehet róla, de most nagy szükségem lenne rá. Sóhajtva visszamentem a bőröndökhöz és folytattam a pakolászást. Nagyjából már mindent elpakoltam, kivéve a laptopom, a telefonom, néhány ruha és smink, mivel azokra még szükségem lesz. Lementem a nappaliba, ahol Michael tévézett.
- Ana üdvözöl titeket - ültem le mellé.
- Becky, ne vágj már ilyen fancsali képet, teljesen lehangolsz - csattant fel Mikey.
- Sajnálom, de tudod, hogy a legjobb barátnőm és szükségem van rá!
- Persze, tudom. De itt leszek neked én - mosolygott és átölelt.
Az elmúlt napokba a viszonyom Mikey-val sokkal jobb lett. Nagyon sokat lógtunk együtt és most már Ana mellett ő a másik legjobb barátom. Teljes mértékben megbízom benne. Ashtonnal és Calummal is sok időt töltöttem, főleg Ashtonnal. Megbeszéltük a dolgokat, és mindketten jobbnak láttuk, ha csak barátok leszünk. Luke-kal töltöttem a legkevesebb időt. A legutóbbi vita óta alig szóltunk egymáshoz, csak, ha nagyon muszáj volt. Nem értem miért utált meg ennyire, de én is úgy teszek, mintha az érzés kölcsönös lenne. Ezért is frusztrál, hogy tettettnünk kell, hogy együtt vagyunk. Próbáltam kérdezgetni Bailey-t, hogy nem lehetnék-e inkább Mikey-val vagy Ashtonnal, de nem engedte.
- Sziasztok - toppant be az emlegetett szamár, Clara-val az oldalán. - Többiek?
- Fiúk, itt van Clara és Bailey! - kiabált Mikey.
- Au, azért még hallani szeretnék - dörzsöltem a fülem nevetve.
- Bocs, Hercegnő - nevetett ő is.
- Mondtam már, hogy ne hívj így! - ütöttem vállba.
- De, ha egyszer az vagy? - tárta szét a karját, közben a többi fiú is leért.
- Izgultok a turné miatt? - kérdezte mosolyogva Clara.
- Igen - vágtuk rá kórusba.
- Nincs miért - nevetett. Luke és Becca - fordult felénk.
- Igen? - kérdeztem.
- Mától kezdve együtt vagytok. Persze a pontos dátumot nem kell elmondani. Viselkedjetek úgy, mint a szerelmesek, kérlek.
- Miért nem lehet valamelyik másik fiúval? - kérdezte Luke.
- Mert ezt beszéltük meg! Ha tetszik, ha nem.
- Jó - sóhajtott.
- Remek. Akkor most el is mehettek egy étterembe, utána meg a partra. Ketten - mosolygott ránk.
- Mi? Most? - döbbentem le.
- Igen, nem volt elég világos?
- De, persze - motyogtam és elindultam az emeletre.
- Most meg hova mész?
- Átöltözni. Elvégre "randim" lesz - mutattam idézőjeleket a levegőbe.
- Csinosan öltözz! - kiabált utánam.
Semmi kedvem nem volt ehhez az egészhez, de megígértem. Bevágtam a szobám ajtatát és kedvetlenül nekiálltam valami ruhát keresni. Egyátalán nem akartam kiöltözni, de, ha már étterembe megyünk adjuk meg a módját. Felvettem egy fekete egyberuhát, ami felül csipkés volt, hozzá egy magassarkút meg egy masnis táskát. Sminkemmel nem bajlódtam sokat, kihúztam a szememet és felkentem egy kis vörös rúzst, hajamat megigazítottam és kész is voltam. Óvatosan lépkedtem a lépcsőn, nehogy a végén összetörjem magam.
- Ejha - bólintott elismerően Mikey.
- Te aztán rendesen kicsípted magad - nevetett Ash.
- Ha rajtam múlna farmerban lennék és tornacipőben, de sajnos nem tehetem.
- Remek, csinos vagy - bólintott Clara. - Már csak Luke hiányzik - kiabálta fel az emeletre.
- Jól van, itt vagyok - jelent meg a lépcső tetején. Hát ő nem vitte túlzásba. Egy fekete farmer és egy kicsit elegánsabb ing volt rajta.
- Akkor indulhattok is - lökött ki minket az ajtón. Szó szerint. Luke udvariasan kinyitotta nekem az ajtón, majd megkerülte az autót és beült a kormány mögé. Elmotyogtam egy 'kösz' féleséget, és csendben vártam, hogy odaérjünk. At út alatt egyikünk sem szólalt meg, bár ez nem volt újdonság. Kicsivel később megálltunk egy puccos étterem előtt.
- Ez az étterem marha drága - néztem Luke-ra.
- Tudom, de finom is - mondta, majd kiszállt és kinyitotta nekem az ajtót.
- Köszi - mondtam és elindultam befelé. A hely belülről még szebb volt. Leültünk az egyik eldugottabb asztalhoz és egy pincér lépett oda hozzánk.
- Mit hozhatok? - kérdezte monoton hangon.
- Én pisztrángot kérek - mondta Luke.
- És a szépséges hölgy? - pillantott rám.
- A pisztráng nekem is jó lesz - mosolyogtam rá.
- És hozzon egy üveggel a legjobb borukból - tette hozzá Luke.
- Rendben - mondta és már el is tűnt.
- Te mindenkivel flörtölsz, aki az utadba kerül? - nézett a szemembe.
- Tessék? - néztem kikerekedett szemekkel.
- Egyértelmű volt, hogy flörtölni próbáltál a pincérrel.
- Hát te hülye vagy! Én csak kedves voltam! Néha te is kipróbálhatnád.
- Kedves, mi? Ezzel a "kedvességgel" rángattad be fél Londont az ágyadba? - kérdezte gúnyos mosollyal.
- Most volt elég! - álltam fel dühösen. - Egy seggfej vagy, Luke Hemmings! - vágtam hozzá és elviharzottam volna, ha nem kapja el a karomat.
- Most meg hová mész?
- Bárhová, csak ne legyek a közeledbe - kitéptem kezemet a szorításából és elmentem. Elindultam valamerre, mikor kiabálásra lettem figyelmes.
- Bess, várj már! Bess! - kiabált utánam.
- Ne hívj így! - fordultam hátra. - Mit akarsz?
- Mi lesz az egyezséggel?
- Megmondom Bailey-nek és Clara-nak, hogy nem csinálom tovább. Ha kell, a turnét is lemondom!
- Miért csinálod ezt? - állt meg velem szemben.
- Mert unom, hogy így viselkedsz! Idegesítő vagy, és elegem van belőled!
- Paparazzik - suttogta, mire megfordultam és néhány kamerás alakot véltem felfedezni.
- Remek.
- Figyelj - lépett közelebb. - Tudom, hogy utálsz, de, ha megígérem, hogy megpróbálok kedvesebb lenni, akkor mehet tovább ez a dolog? Ez nem csak az én érdekem, hanem a tiéd is!
- Jó. De még egy ilyen beszólás, és egy koporsóban végzed! - néztem rá komolyan.
- Most elmegyünk fagyizni - jelentette ki és összekulcsolta az ujjainkat, úgy sétáltunk tovább.
- Milyet adhatok? - mosolygott ránk kedvesen a fagyizóban álló nő.
- Én karamellásat és epreset kérek - mondtam, ő meg tölcsérbe tette és a kezembe adta.
- Én csokisat és karamellásat - mondta Luke, majd kifizette a fagyikat és tengerpart felé mentünk. Levettem a cipőmet és belegyalogoltam a vízbe. Luke is ugyanígy tett és kézenfogva néztük a tengert. Milyen gyönyörű pillanat. Kár, hogy nem valódi. Nem vagyunk szerelmesek és nem is önszántunkból vagyunk itt. Az egész egy nagy kamu.
- Szerinted meddig kell ezt csinálnunk? - kérdeztem hirtelen.
- Egy ideig biztos - vonta meg a vállát.
- És mi lesz, ha kiderül?
- Nem fog.
- A hazugság mindig kiderül - néztem a szemébe.
- De minél nagyobb a hazugság, annál hihetőbb - nézett velem farkasszemet.
- Szerintem menjünk - indultam el.
- Várj - mondta, majd mellém lépett. - Adjuk meg nekik, amit akarnak - mondta és mielőtt válaszolhattam volna ajkait enyémre nyomta. Az első csókunkkal ellentétben ebben semmi érzelem nem volt. Ilyen szokott lenni, amikor a filmekben színészkednek. Teljesen úgy érzem most magam. Mint egy filmben, ahol csak játszani kell. Semmi valódi érzelem, csak játék. Miért kellett nekem belemennem? Utálok hazudni. És most nem is egy embernek kell, hanem az egész világnak. Szörnyen érzem magam. Csendesen lépkedtünk vissza a kocsihoz továbbra is kézenfogva.
- Sziasztok! Ne haragudjatok a zavarásért, csinálhatunk egy képet? - kérdezte mosolyogva egy fiatal lány.
- Persze - mondta Luke, én meg udvariasan kiálltam a képből.
- Te is, Rea - húzott oda a lány. Mosolyogva odaálltam Luke mellé, aki átkarolt, a lány meg elkészítette a képet - Köszi. Amúgy, együtt vagytok? - mutatott ránk.
- Igen - mosolygott Luke.
- Úristen, de jó! Nagyon aranyosak vagytok - mondta izgatottan, mi meg elnevettük magunkat.
- Hát, köszi, ha így gondolod - mosolyogtam.
- Na, de nem zavarlak titeket. Köszönöm a képet, sziasztok! - intett, mi meg elsétáltunk.
- Látod, milyen könnyen ment? - súgta a fülembe.
- Végülis - rántottam meg a vállam. Beültünk a kocsiba és hazamentünk. Hullafáradt voltam, nem akartam semmi mást csak venni egy forró fürdőt és aludni. De természetesen ez sem jött össze.
- Azt hittük már elraboltak titeket - nevetett Cal.
- Csakis, Calum - mondta Luke unottan.
- Hoztatok kaját? - futott le Mikey a lépcsőn.
- Nem, mivel nem étteremben voltunk.
- Akkor hol a csudában? - nézett értetlenül.
- Fagyizni, meg a parton - válaszoltam.
- Lám, lám megérkezett a gerlepár - üdvözölt minket Clara. Hű, kezd az agyamra menni. - Na jól sikerült az este? - mosolygott, mire bólintottam.
- Voltunk a.... - kezdte Luke, de félbeszakította.
- Nem kell mesélnetek tudok mindent. Tele van veletek az internet! - mosolygott büszkén.
- És az jó?
- Nem jó, hanem tökéletes! Pont ezt akartam elérni. Felrobbantottátok az internetet! - kacagott. Ezen mi olyan marha vicces? - Most menjetek, és posztoljatok valami közös képet!
- Még ha lenne is - motyogtam.
- Csináljatok - mondta Michael.
- Hogy te milyen okos vagy!
- Na gyere - mondta Luke, majd odahúzott maga mellé. Csinált egy selfiet, majd felém fordította a telefonját. - Jó lesz?
- Aha - mondtam. - De, ha megbocsátotok én elmentem aludni. Ha nem emlékeznétek holnap repülünk Amerikába! - mondtam és felrohantam az emeletre. A kádat teleengedtem forró vízzel, levetkőztem és beleültem. Kellemes bizsergés járta át a testem a meleg víz hatására. Olyannyira elmerültem, hogy majdnem elaludtam. Kiszálltam a kádból, felvettem a pizsim és a szobámba mentem. Elővettem a laptopom és felmentem Twitterre. Luke kitette a képet.
 | ||
| @Luke5SOS: Remek nap, egy csodás lánnyal... @Rea |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése